Szép napokat él az ország: a svájci frank mindjárt 200 alatt, nagy ívű kormányzati tervek és akciók, miközben természetesen mit csinál a magyar véleményvezér: panaszkodik és károg: úristen, mi lesz akkor ha ránk hárítják a nagy multik az Orbán-féle különadót.
No, hát elárulok egy titkot: a különadó valóban nem más, mint burkolt megszorítás azon emberek számára, akik nem tudják kontrollálni saját fogyasztásukat. Áthárítják ránk a multik és több lesz a telefonszámla? Drágább lesz az élelmiszer? Tessék kevesebbet telefonálni, vagy jobban odafigyelni, hogy honnan és miket vásárolunk. Tessék kicsit tudatosabban élni, nem pedig a tévéreklámokat és a médiashitet inputként használni hétköznapi beszédtémákra és siránkozni azon, hogy mennyire is rossz nekünk ebben az országban.
És pont ez a különbség talán a klasszik gyurcsányi megszorítások és a mostani különadók között: ha még át is hárítják ránk a mélyen tisztelt multik, itt legalább megvan a választásunk, hogy saját fogyasztási szokásainkon aszerint változtassunk, hogy ebből a lehető legkevesebbet érezzünk meg. Igen, Tisztelt Magyarország, tessék felfogni, hogy mérethatékonyság van. Ha sok a telefonszámla, tessék belépni apa vagy anya vállalati flottájába, ott legalább a szolgáltatónak a hétköznapi behajtás sem akkora nyűg és költség, mint a 0 Ft-ra részletre megvásárolt készülékekes magán előfizetéseknél. Több lesz az élelmiszer? Tessék akkor nagybevásárlásokat csinálni és nem a benzinkúton, vagy a sarki kisboltban venni minden nap a kaját, sokszoros árréssel.
Merthogy szép és jó a kapitalizmus, meg a fogyasztói társadalom, de lassan kurvára észre kéne venni, hogy mindennek van egy egyenlege. Ha többet eszel, mint mozogsz, elhízol. Ha többet költesz, mint keresel, eladósodsz. Ha többet fogyasztasz, mint termelsz, akkor a társadalom parazitája vagy (tisztelet a kivételeknek természetesen). Ha pedig többet panaszkodsz, mint teszel a dolgok jobbá tételéért, akkor viszont megérdemled a sorsodat.
